Tapasztalatom szerint minden téma lehet szórakoztató és érdekes a gyermekek számára, ha megtalálják benne a felfedezés örömét. Kitalálni, rájönni valamire sokkal jobban mozgósítja az energiákat és felszínre hozza a kreatív képességeket, mint ha csak magolással próbálnánk meg megjegyezni a tudnivalókat.
A felfedezés öröme
Ha belegondolunk, valójában minden tudás úgy alakult ki, hogy a megfigyelés és a gondolkodás folyamatán keresztül sűrűsödött ismeretté. Később persze egyszerűbbnek tűnik “csak megtanulni”, hisz nincs is idő mindent az elején kezdeni. Végül a gyakran használt ismeretek köztudomásúvá válnak.
A gyerekek számára a tudás száraz elsajátítása úgy tűnhet, hogy lerövidíti a tanuláshoz szükséges időt. De mi lenne, ha csak ezen a módon szereznének ismereteket? Így vajon később, a tudás új helyzetben való alkalmazásához szükséges kreativitás, játékosság és kombinálás vajon megfelelően fejlett készség lesz-e?
Nem csak arról van szó tehát, hogy játszani, játékosan tanulni élvezetesebb, de a komplex készségek kifejlesztéséhez elkerülhetetlen!
Esettanulmány
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (könyvtári ETO) rendszere a könyvek téma szerinti kategorizálására alkalmazott megoldás a könyvtárakban. Talán csak egyszerűen bemagolni lenne célszerű, lexikai tudásként elsajátítani a számokhoz rendelt osztályokat. Viszont egy terjedelmes katalógust nehéz a hosszútávú memóriában rögzíteni, és nem is lenne rá szükség minden nap.
Hogy lehet mégis érdekes egy ilyen téma?
Nos, annak felfedezése, hogy a körülöttünk lévő dolgokat hogyan lehet csoportosítani, milyen előnye van a keresés folyamatában, ennek a megismerése bizony már érdekes kihívás.
A kép egy korábbi foglalkozásomon készült, egy iskolában. Vizsgáltuk a könyvek tartalmának jellemzőit, a megkülönböztetés lehetőségét és fontosságát. Játékosan eljutottunk a kulcsszavak köré csoportosításig. A Dewey-féle osztályozás megértése a gondolkodási készség fejlesztésére (következtetés, fogalomalkotás, analízis, szintézis) tökéletesen alkalmas.
Észrevettük, hogy a kulcsszavak is csoportosíthatók fogalmak köré és alá-fölé rendeltség, tágabb-szűkebb fogalmak is létrehozhatók.
Végül körvonalazódtak az egyes területek, majd a számok tartalmat nyertek és így nevet is kapott az ETO rendszer.
A mozgás és tapasztalás szerepe
Miért tetszett a gyerekeknek?
Azért, mert elszakadtak a mobil eszközeiktől, hisz a feladat megoldásához nem információt kellett keresniük, hanem tapasztalniuk kellett. A különböző méretű, témájú, súlyú, színes könyveket böngészve rácsodálkoztak arra, hogy milyen széles ismeretanyag érhető el.
Logikus volt tehát az ötlet, hogy mi is rendszerezzük.
A könyvek csereberélése, tapintása, a színes kulcsszó-kártyák és ábrák mind segítették, hogy a tapasztalás ne csak egy érzékszervvel történjék. Vagy egyszerűen fogalmazva, lehet miről beszélni az óra után!
Nagyon valószínű, hogy az egyes részeknek – például az ETO pontos bontásának – utána kell majd néznünk, amikor szükségünk lesz rá, de már tudjuk hogy keressünk és hol lelhetjük fel.
Tehát már ki tudjuk kombinálni az előttünk álló feladat megoldását!
Felnőttként talán elfelejtjük, milyen jó is volt felmászni egy fára, hogy lássuk, még éretlen a cseresznye.
Tapasztaljunk az izmaink feszülése, a tapintás, az illatok és a látványon keresztül.
Pedig az így megtanult ismereteket, az átélt helyzeteket később anekdoták formájában, közösségben is szívesen felelevenítjük.
Ez az igazi felfedezés öröme! Éljük át minél többször!