figyelem

lego-286232_640

Tippek a figyelem fejlesztésére!

“A figyelem hiánya”, “megosztott figyelem”, “szétszórt figyelem”… hallható napjainkban arról a képességről, ami egész életünket meghatározza. Pedig eme fontos képesség nélkül nem lehet boldogulni az életben.

A figyelem képessége fejleszthető!

Tudatosítsuk a figyelmünk minden pontját! A diákok számára – akiknek a tanulás mindennapjaik része – kiemelt szerepe van a fókuszált figyelemnek. A koncentráció és emlékezés képessége kulcs a tanuláshoz. A szándékolt figyelem meghozza a gyümölcsét, az eredményes tudást.

A figyelemhez elengedhetetlen a kitartás!egg-timer-154763_640

  • A Pomodoro-módszer alkalmazása azt a ritmust adja meg az új ismeret elsajátításában, melyre óriási szükség van. Ez a munka és a szünet aránya. Egy egyszerű főzőóra is megfelel a célnak! Vagy akár okostelefonunkat is használhatjuk.

A Pomodoro-módszer lényege, hogy 25 perc aktív, koncentrált munkára kötelezzük el magunkat. E közben nem szakítjuk meg amit csinálunk. Ez után jöhet 5 perc szünet, amikor viszont abbahagyjuk a munkát. Érdemes néhány ilyen ciklust tartani egymás után, ahogy időbeosztásunk engedi.

Szakemberek megállapították, hogy a 25 perc elég hosszú, hogy értelmes munkát végezzünk, de szerencsére elég rövid ahhoz, hogy elkalandozzunk.

Feszült figyelem

Vajon az a fajta figyelem, melyet Ericson feszült figyelemnek nevez – és amellyel a tanulók jobb eredményekre tesznek szert – manapság mennyire jellemző a diákokra? Ehhez bizonyos makacsságra van szükség és le kell küzdeni a felmerülő unalmat.

daniel-goleman-fokusz

Daniel Goleman Fókusz című könyve rámutat a kiválóan teljesítő emberek és a figyelem közti kapcsolat óriási jelentőségére. Ezek az emberek nemcsak tudatosítják az új ismereteket, hanem össze is hangolják a befelé irányuló, a másokra irányuló és a külső fókuszt.

dog-1340327_640

Figyelem, figyelem!
Vigyázat, multitasking!

Hol a figyelem?

Miért olyan nehéz a mai világban figyelni valamire, odafigyelni egymásra?
Miért olyan nehéz sokszor emlékezni a hallottakra?
Miért érezzük feszültnek magunkat?

Multitasking-nak hívjuk, amikor megosztjuk a figyelmünket. Egyszerre próbálunk több dolgot csinálni úgy, hogy mindenre csak egy kis időt szánunk és megszakítjuk egy másik feladat kedvéért, majd vissza-visszatérünk folytatni mindegyik feladatot. Így látszólag minden egyszerre halad, de vajon tartósan képes erre az ember?

Úgy érezzük, hogy a multitasking tulajdonság ránk is vonatkozik, nemcsak a számítógépre. A gép nem fárad, de az ember energiái végesek. Az eredmény sok esetben: kimerültség, függés.

„on-off világ” melyben élünkoffice-620823_640

“A digitális világ eldobható világ.” – írja Dr. Gyarmathy Éva, korunk neves pszichológusa.

A szakértő 2013-ban megjelent cikke* segít rámutatni arra, hogy milyen nehézségekkel küzd a mai kor embere, köztük olvasható, hogy az emlékezőtehetség óriási sebességgel romlik, a hosszú távú memória helyett, a rövid távú vette át a szerepet.

Továbbá, hogy “a hagyományos írás-olvasás-számolás helyett az agyi irányfunkciókat és az elemző-logikai-sorba rendező információfeldolgozást fejlesztik a gyerekekben”.

A következőt nagyon szeretném kiemelni a cikkből: a teljesítmény felkészülés, képességek, készségek nélkül is könnyen elérhető.

Vagyis érezheti úgy is egy diák, hogy nincs szüksége a tudásra, hiszen egy „kattintás” az interneten és eléri azt, amit szeretne. Azonnal választ kap a kérdésére, nincs utánanézés, ellenőrzés, egy pillanat és kedvenc zenéjét is eléri.

De vajon tartható-e ez így? Pótol-e mindent a „kattintás”? Mennyiben hátráltatja a tanulást?

(folytatjuk…)

 

*Magyar Tudomány, 2013/9 szám: Diszlexia, a tanulás/tanítás és a tudományok a digitális kultúrában – egy tranziens korszak dilemmái