felfedezés


Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/tanuljvidaman/wordpress/wp-includes/formatting.php on line 4411

Egy kemény hely, ahol szabad hibázni!

Miért a Cambridge-i Egyetem az egyik legjobb a világon?

Az elvárások magasak, mégis szabad hibázni! Egy cikket ajánlok a figyelmedbe, melyben olyan tehetséges magyaroktól tudhatod meg a siker titkát, akik eredményes felvételt nyertek az egyetemre.

A cikkből kiderül, hogy a Cambridge-i Egyetem ugyan nyitott minden diák előtt, de éppen ezért nagyon speciális és kemény hely, ahol mindig lehet valaki, aki okosabb nálad 😉

„Itt bírni kell a nyomást” – bólogatott Lavicza, aki szerint a diákoknak fel kell ismerniük, amikor ideje kikapcsolódni, mert a nyomás egy részét szerinte is csak maguknak generálják.

De itt most nem is ezt emelném ki, mert arról is beszélnek, hogy mi számít igazán a felvételi vizsgán! Ezek pedig jól jöhetnek máskor is.

Összeszedtem neked a legfontosabbakat:

  • A gondolkodás milyensége, folyamata számít. Ezt támasztja alá az egyik ott tanuló diák, Dóra: “Gyakran például eleve olyan kérdést adnak a szóbelin, amelyről tudják, hogy nem tud rá válaszolni a diák, például mert papíron sem tudta megoldani. Ilyenkor a gondolkodás folyamatát figyelik a tanárok, és ettől nem kell megijedni!”. Szabad hibázni!
  • A kíváncsiságé és a következetességéa fő szerep. A közgazdaságtant tanuló Kabos Eszter így fogalmaz: „Az ideális felvételiző kíváncsi és gyorsan tanul, és erre megy rá a felvételi beszélgetés is.”
  • Olvasottság, érdeklődés, értékközpontúság. Egy másik diák, Dóra mondja: “Az ember legyen olvasott a területén, legyen érdeklődő, és akarjon többet elérni, tekintse értéknek a tanulást.”
  • Szenvedély, elköteleződés és a tanulási képesség megléte. Ezek azok az attitűdök, melyekben minden diáknak fejlődnie kell.
  • Belső egyensúlyra törekvés, vagyis a tanulás és a kikapcsolódás megfelelő ritmusának kialakítása.

Mindezt hogy lehet elérni?

Bevallom a cikk elolvasása után számomra a legszembetűnőbb az volt, amit arról mondtak a résztvevők, hogy ha valaki nem tud megoldani valamit az nem feltétlenül baj. Sőt! Nem az a lényeg! Megengedheti magának a tévesztés, hibázás lehetőségét is!

A fontos a megoldáskeresés gondolatmenete, amivel majd más feladatot már meg fog tudni oldani a diák, hiszen megtanul gondolkodni.

A tanulásban is, mint az élet bármely területén kellő TUDATOSSÁGGAL, vagyis “Mit tanulok?”, “Miért tanulom?”, “Hogyan kell megoldanom?”, “Mi érdekel?” kérdésekkel kell folyamatosan visszacsatolnom a munkám azért, hogy én magam is aktív részese lehessek a tanulás, alkotás folyamatának.

Valóban több energiabefektetést, odafigyelést, időt igényel mindez, de megtérül, úgy hiszem.

Csak biztatni tudlak. Szeress tanulni! Olvass sokat! Érdeklődj a világ iránt! Merj, akarj gondolkozni! Lelkesítsen az egészséges versenyszellem! De pihenj is!

Így nemcsak a tanulásban lehetsz eredményes, de ennél sokkal többet is elérhetsz.

*fő kép: https://en.wikipedia.org/wiki/University_of_Cambridge#/media/File:CamLight.jpg


Deprecated: Function get_magic_quotes_gpc() is deprecated in /home/tanuljvidaman/wordpress/wp-includes/formatting.php on line 4411

A felfedezés öröme maga a tanulás

Tapasztalatom szerint minden téma lehet szórakoztató és érdekes a gyermekek számára, ha megtalálják benne a felfedezés örömét. Kitalálni, rájönni valamire sokkal jobban mozgósítja az energiákat és felszínre hozza a kreatív képességeket, mint ha csak magolással próbálnánk meg megjegyezni a tudnivalókat.

A felfedezés öröme

Ha belegondolunk, valójában minden tudás úgy alakult ki, hogy a megfigyelés és a gondolkodás folyamatán keresztül sűrűsödött ismeretté. Később persze egyszerűbbnek tűnik “csak megtanulni”, hisz nincs is idő mindent az elején kezdeni. Végül a gyakran használt ismeretek köztudomásúvá válnak.

A gyerekek számára a tudás száraz elsajátítása úgy tűnhet, hogy lerövidíti a tanuláshoz szükséges időt. De mi lenne, ha csak ezen a módon szereznének ismereteket? Így vajon később, a tudás új helyzetben való alkalmazásához szükséges kreativitás, játékosság és kombinálás vajon megfelelően fejlett készség lesz-e?

Nem csak arról van szó tehát, hogy játszani, játékosan tanulni élvezetesebb, de a komplex készségek kifejlesztéséhez elkerülhetetlen!

Esettanulmány

ETO óra táblaAz Egyetemes Tizedes Osztályozás (könyvtári ETO) rendszere a könyvek téma szerinti kategorizálására alkalmazott megoldás a könyvtárakban. Talán csak egyszerűen bemagolni lenne célszerű, lexikai tudásként elsajátítani a számokhoz rendelt osztályokat.  Viszont egy terjedelmes katalógust nehéz a hosszútávú memóriában rögzíteni, és nem is lenne rá szükség minden nap.

Hogy lehet mégis érdekes egy ilyen téma?

Nos, annak felfedezése, hogy a körülöttünk lévő dolgokat hogyan lehet csoportosítani, milyen előnye van a keresés folyamatában, ennek a megismerése bizony már  érdekes kihívás.

A kép egy korábbi foglalkozásomon készült, egy iskolában. Vizsgáltuk a könyvek tartalmának jellemzőit, a megkülönböztetés lehetőségét és fontosságát. Játékosan eljutottunk a kulcsszavak köré csoportosításig. A Dewey-féle osztályozás megértése a gondolkodási készség fejlesztésére (következtetés, fogalomalkotás, analízis, szintézis) tökéletesen alkalmas.

woman-1172718_640Észrevettük, hogy a kulcsszavak is csoportosíthatók fogalmak köré és alá-fölé rendeltség, tágabb-szűkebb fogalmak is létrehozhatók.

Végül körvonalazódtak az egyes területek, majd a számok tartalmat nyertek és így nevet is kapott az ETO rendszer.

A mozgás és tapasztalás szerepe

Miért tetszett a gyerekeknek?

Azért, mert elszakadtak a mobil eszközeiktől, hisz a feladat megoldásához nem információt kellett keresniük, hanem tapasztalniuk kellett. A különböző méretű, témájú, súlyú, színes könyveket böngészve rácsodálkoztak arra, hogy milyen széles ismeretanyag érhető el.

Logikus volt tehát az ötlet, hogy mi is rendszerezzük.

 

A könyvek csereberélése, tapintása, a színes kulcsszó-kártyák és ábrák mind segítették, hogy a tapasztalás ne csak egy érzékszervvel történjék. Vagy egyszerűen fogalmazva, lehet miről beszélni az óra után!

Nagyon valószínű, hogy az egyes részeknek – például az ETO pontos bontásának – utána kell majd néznünk, amikor szükségünk lesz rá, de már tudjuk hogy keressünk és hol lelhetjük fel.

Tehát már ki tudjuk kombinálni az előttünk álló feladat megoldását!

Felnőttként talán elfelejtjük, milyen jó is volt felmászni egy fára, hogy lássuk, még éretlen a cseresznye.

Tapasztaljunk az izmaink feszülése, a tapintás, az illatok és a látványon keresztül.

Pedig az így megtanult ismereteket, az átélt helyzeteket később anekdoták formájában, közösségben is szívesen felelevenítjük.

Ez az igazi felfedezés öröme! Éljük át minél többször!